A piacterek jótékony hatása a helyi gazdaságra

Kereskedőként a piacterek igénybevételét alaposan érdemes megfontolnunk, mert hosszabb távon akár több hátránnyal is szembesülhetünk, mint előnnyel.

A piactér jellegű platfromok agresszív növekedése képes “tönkretenni” teljes iparágakat, kiszolgáltatottá téve a kereskedőket, elsorvasztva az önálló vásárlószerző képességeiket. A nemzetközi óriások: Amazon, Uber, Airbnb, Booking, itthon az Emag, valamint legújabban a TEMU és a SHEIN erőteljes terjeszkedése rengeteg problémát és aggodalmat is okoz gazdasági és társadalmi szinteken. Komoly dilemma a döntéshozóknak is, hogyan lehet megbirkózni a kockázatokkal, amiket a kisebb, lokális kereskedők és általuk biztosított munkahelyek megszűnése, az erővel lenyomott beszerzési árak és fizetések, valamint az adóelkerülések jelenthetnek.

Persze, alapvetően a kereslet és kínálat közgazdaságtani alapelve, ha bármelyik piaci szegmensben jelentősen növeljük a kínálatot, számíthatunk rá, hogy az árak, a profitabilitás és a növekedési lehetőségek csökkenni fognak.

A vásárlóknak azonban nyilvánvalóan csábító, hogy a fogyasztói árak csökkennek, a kínálat pedig bővül magasabb szolgáltatási színvonal mellett, szóval nem lehet és nem is kell a piactereket figyelmen kívül hagyni.

Piacterek pozitív hatása a helyi gazdaságra

Amikor e-kereskedelmi piaci trendeket vizsgálunk, inspirációkat keresünk,  gyakran csak a régiónkra, vagy USA piacára tekintünk. Ugyanakkor azt figyeltem meg, hogy a e-kereskedelmi fejlődés bizonyos szegmensekben gyorsabb és színesebb a fejlődő országokban. Gyakran ugranak előre nagyokat, több olyan lépést kihagyva, amin mi Magyarországon is átmentünk. Ráadásul eközben jobban törekszenek a fenntarthatóságra és a helyi közösségek támogatására.

Olyan online piacterek, mint például az indonéz alapítású Gojek, a szingapúri Grab vagy a Jumia Afrikában, segítettek a helyi alacsonyan képzett lakosok számára munkalehetőségben, a helyi vállalkozások ökoszisztémájának digitális fejlesztésében és finanszírozásában, valamint az őket körülvevő közösségek segítésében.

Pár hónapja volt szerencsém eltölteni 1 hónapot Indonéziában és ilyenkor mindig fél szemem a helyi e-kereskedelmi appokon. Egyik nap a párom telefonja szokás szerint lemerülés közeli állapotba került. Szuper az iPhone-okban, hogy a vízben is lehet őket használni, a bökkenő csak az volt, hogy ilyenkor órákig nem lehet kábelen keresztül tölteni, szóval vezeték nélküli (Qi) töltőre volt szükségünk, mivel nem hoztunk magunkkal otthonról.

Nem volt a közelünkben pláza vagy megfelelő szaküzlet, ugyanakkor szinte a telefon elengedhetetlen, ezert gyorsan meg akartam oldani a problémát. Megnyitottam a Gojek applikációt, amit eddig sofőrök hívására és kajarendelésre használtam, és rengeteg kereskedő kínált mobil kiegészítőket rajtuk keresztül.

Bár vezeték nélküli töltőt épp nem sikerült szereznem aznap (lehet h a helyi nyelven kellett volna keresnem), cserébe azonban alaposan sikerült felfedeznem a Gojek-et. A sofőrök, éttermek, webáruházak, saját fizetési rendszer, mozijegy, adományozás a szegényeknek, online orvosi konzultáció, csomagküldő, befektetés, film és sorozat streaming, masszázsokon és mosodai ruhák felvétele mellett még a carbon lábnyomomat semlegesítő mennyiségű fák ültetését is megrendelhetem.

Segítség a helyi mikrovállalkozóknak

Bali GDP-jének 70%-át adja a turizmus, a sofőrök jelentős része mégsem beszél alapszinten sem angolul. Mégis képesek dolgozni nyelvtudás nélkül is, hála a Gojek és Grab applikációknak. Megszervezik számukra a megélhetéséhez szükséges mennyiségű fuvart, valamint a külföldi utasokkal a szükséges kommunikációt (pl. az utasfelvétel pontos helyszíne) az appon belüli chat felületen az instant fordítás révén lehetővé teszik.

Ráadásul a helyi sofőrök, futárok számára a likviditás különösen égető probléma lehetne, amennyiben nem kapnák meg időben az utasok után nekik járó összegeket, ezért a saját fizetési szolgáltatásukon belül lehetővé tették számukra az azonnali kifizetést. A Gojek helyi egyetemekkel együttműködve 8,000 indonéz diákot “világszínvonalú” programozóvá válását támogatják. 

A Grab a kereskedők, termelők indulásához és finanszírozásához is nyújt pénzügyi segítséget. A GrabFin szolgáltatása révén egyszerű, rugalmas és elérhető finanszírozási lehetőségeket, különböző online és offline fizetési megoldásokat, közös marketing kampányokat valamint pénzügyi ismereteket kínál a partnereiknek. Délkelet-Ázsia szerte segíti a mikrovállalkozókat, hogy elinduljanak, fejlődjenek és növekedjenek. 

Az árnyékos oldal és az indulatok

Londonban, New Yorkban, Párizsban vagy akár Budapesten is komoly indulatokat szült az Uber. Élénken emlékszem, pont edzésre mentem volna át a Lánchídon 2015 környéken, mikor a budapesti taxisok elfoglalták a hidat, és a hazai taxislobbi el is tudta érni, hogy a kormányzati intézkedések révén az Uber kivonuljon.

Balin rengeteg hotel és étterem előtt megállást tiltó táblával próbálták a turistákat rábírni, hogy a helyi hivatalos taxisokat favorizálják. Felhasználóként imádom a hasonló applikációkat, és sokkal kényelmetlenebb és drágább lett volna az Indonéziában töltött néhány hetem a Gojek, Grab nélkül. A közgazdász végzettségem miatt a másik oldal felé is megértőnek kell lennem.

A taxizáshoz szigorú feltételeknek kell megfelelni. A sofőrök jogosan érezték, hogy a piacterek nem vették figyelembe a szabályozásokat, az engedély kiváltásához szükséges fájó díj mellett. Néhol akár 50 millió Ft-nak megfelelő összeget kell fizetniük az engedélyükért – legtöbbször hitellel eladósítva magukat. Ez jelentős bevételkiesést jelenthet a törvényhozó helyi állami vagy önkormányzati kassza számára, nem beszélve a piacterek adóoptimalizálásáról.

Ugyancsak negítív hatással lehet ránk a piacterek növekedése civilként anélkül, hogy üzletileg részesei lennénk bármelyik oldalnak. Ha a szomszédom úgy dönt, hogy Airbnb-n adja ki a lakását, és több ember jön és megy a lépcsőházunkban, több lesz a zaj, mint általában, akkor a termelékenység varázslata kellemetlen oldalhatással is jár.

Ezt a közgazdász körökben„negatív külső hatásnak” hívják. A Uber rendszerében az autók termelékenyebbé válásának a negatív külső hatása, hogy például a nagyvárosokban taxi-sofőrök engedélyeinek értéke és bevétele is drasztikusan csökkenhet. 

Ez a sötét oldala piacterek és a sharing economy előretörésének, ami utcai megmozdulásokat, tüntetéseket és esetleges erőszakos cselekedeteket a kvázi ártatlan Uber sofőrök ellen, miközben az átlag felhasználók, “taxizók” számára ez nem kelt szimpátiát.

Személyesen átéltem, amikor a vagyonos hoteltulajdonosok vezettek körbe, hogy a szállásfoglaló piacterünk (Agoda, Booking.com) révén annyi vendéget adtunk nekik, hogy az álomszerű tengerparton fekvő jelenlegi mellett a szomszéd telket is megvásárolhatták, hogy még több szobát építhessenek. 

Néhány népszerűbb szálloda, vagy nagyobb hotellánc viszonylag korán kapcsolt, és próbálta építeni a saját digitális értékesítési lábait, valamint szerződéses tiltásokkal akadályozni a szállásfoglaló piacterek tevékenységét, de néhány kivételtől eltekintve (külön kiemelném a Marina Bay Sands hotelt Szingapúrban), nem igazán sikerült megközelíteni a saját csatornálból beérkező foglalások arányában, vagy vásárlási élményben, UX-ben a domináns piactereket.

Bár ezáltal is jelentős mennyiségű munkahely teremtéséhez sikerült hozzájárulni, társadalmilag talán ennél hasznosabb a Gojek, Grab és hasonló piacterek példája, akik addig leszakadó társadalmi rétegekből tudtak bevonni új munkavállalókat, akár másodállásban a helyi gazdaságba.

A fejlődő ország, aki digitálisan gyorsítósávon mozog

Indonézia nagyon izgalmas esettanulmány e-kereskedelmi szempontból is. A fejlődő országok közé tartozik a 121. helyen állva az ENSZ HDI (Human Development Index) listája szerint, mégis az egyik legdinamikusabban fejlődő ázsiai ország. A világ 11. legnépesebb országa kb. 273 millió lakossal, akik közül 200 millióan rendelkeznek okostelefonnal.

Személyes vonatkozás, hogy 2012-ben az e-kereskedelem szállásfoglalás szegmensében dolgozva az egyik legfontosabb célország volt, amin dolgoztam és emlékeim szerint már akkoriban is 80 millió okostelefon felhasználója volt az országnak. A Google kereséseknek világszinten is kiemelkedően nagy aránya történt mobilon Indonéziában a nyugati országokhoz képest is az akkori adataink szerint, ami az e-kereskedelemben is eltérő, összetettebb vásárlói viselkedést hozott magával. 

Gyorsabban terjedtek a lokációhoz köthető, és aznapra vonatkozó, akár azonnali vásárlások, rendelések is, ami új technológiai és logisztikai kihívásokat is jelentett. Ez a helyzet teljesen más, akkoriban újdonságnak számító “mobile-first” hirdetési és termékfejlesztési stratégia létrehozását igényelte.

Az elérhető árú okostelefonok társadalom-gazdasági hatása

Az indonéz lakosság jelentős részének az okostelefon  lett az “internet kapuja” a wifi és 3G hálózatok révén. Tehát kihagyták a 1000 dolláros otthoni PC-k, laptopok birtoklását az internetezéshez, és a sokkal megfizethetőbb, 100 dolláros Androidos okostelefonok, tabletek révén “digitalizálódtak” társadalmilag.

Ezért is érte meg a Google számára az Android operációs rendszert megvásárolni, és folyamatosan fejleszteni, hiszen a világ lakosságának olyan rétegeit segítette az világhálóhoz hozzáférni, és ezáltal a saját szolgáltatásainak felhasználóivá tenni, akiknek a 2010 előtt nem volt esélyük erre, talán a mai napig nem lenne. Több hirdetés megjelenítése, ami még nagyobb bevételt generál. Azonban a társadalmi hasznossága a projektnek még a Google régiós üzleti nyereségénél is jelentősebb.

A gyors ütemű növekedése a már a korai időszakban is magas arányú okostelefon penetrációnak a hatalmas népességszám mellett lehetővé tette a mobilbarát és lokáció alapú digitális szolgáltatások létrejöttét a fejlődő országokban is.

A piacterek átalakulása szuperappoká

Az olcsó okostelefonok elterjedése nagyobb hatással volt a társadalmi és gazdasági fejlődésre, mint a régiónkból nézve elsőre gondolhatnánk. A szuperappok, pl. a Gojek, Grab, WeChat, DiDi stb. annyira alacsonyra tolták a mikrovállalkozóvá váláshoz szükséges belépési küszöböt, hogy a legnehezebb anyagi körülményekből induló helyi sofőröket, termelőket, kereskedőket is hozzásegítette minőségibb, anyagilag stabilabb életet élni és a gazdasági piramison egyre feljebb jutva.

A “szuperapp” olyan mobil vagy webalkalmazás, amely rengeteg szolgáltatást integrál a saját felületén belül, beleértve a saját fizetési rendszert is, gyakorlatilag egy mindent átfogó/magába foglaló kereskedelmi, és kommunikációs online platformmá válva. Egyfajta digitális közműként kiszolgálja személyes életünk és az e-kereskedelem számos szegmensét.

Különösen figyelemre méltó példák a szuperappokra Kínából az Alibaba csoporthoz tartozó Alipay, a Tencent esetében a WeChat, vagy a már említett Délkelet-Ázsiában igazán népszerű szingapúri alapítású Grab és az indonéz Gojek.

A fejlődésük egyértelműen az egy-két alapszolgáltatást rendszeresen használó, sokmilliós, koncentrált, napi szinten aktív felhasználóbázison alapszik. Számukra fokozatosan vezették be a kapcsolódó, releváns szolgáltatásokat, ezáltal kinyitva a piacterüket új szolgáltatók, kereskedők felé. 

Hazai példák

Itthon is felfedezhető néhány példa, akik egy “high-frequency” alapszolgáltatásból kiindulva értek el egy jelentős felhasználói bázist, majd ezt kihasználva nyitnak újabb területek felé. Nyilván logikusnak tűnik ez a stratégia, azonban az új szolgáltatások bevezetése így sem sétagalopp.

Hasonló irányba tart a Wolt és a Foodpanda, akik a készétel házhozszállítással indultak alapszolgáltatásként és az e-grocery mellett nyitnak fizikai élelmiszer és más kereskedők becsatornázása felé is, nem meglepő módon a plázákban, bevásárlóközpontokban sűrűn található üzletek gazdaságosak számukra logisztikai költség és vásárlói élmény (kiszállítási idő) szempontjából.

Az Uber példáját követve a Bolt is bővítette az utasszállítást ételkiszállítással. Itthon talán a Simple applikációjában látni a szuperapp transzformációra való lehetőséget leginkább. Kényelmes fizetési lehetőségként indult a gyakran használt alapszolgáltatás, majd egyre több kiegészítő vásárlási lehetőséget, termékek integráltak be az applikációba.

Verdikt

A Gojek és Grab vagy a Jumia példája kiválóan mutatja, hogy a helyi vállalkozók fejlődésébe történő befektetések és számukra saját beruházásban elérhetetlen szolgáltatások biztosítása bizalmat épít és hatalmas értéket teremt gazdasági és társadalmi szempontból is.

Nyilván vannak kockázatai, mellékhatásai a piacterek dinamikus fejlődésének, de az összképet tekintve lehetséges zéró összegű játszma, csak tanulni kell a jó példákból.

A partnereink képzése megtérülInvesztáljunk a partnereink, kereskedőink képzésébe, adjunk nekik lehetőséget a digitalizációra, piacbővítésre, magasabb szolgáltatási színvonal biztosítására. Megéri, mert minél többet lesznek képesek eladni a partnereink, annál magasabb lesz a jutalékból származó bevételünk.A partnereink képzése megtérülInvesztáljunk a partnereink, kereskedőink képzésébe, adjunk nekik lehetőséget a digitalizációra, piacbővítésre, magasabb szolgáltatási színvonal biztosítására. Megéri, mert minél többet lesznek képesek eladni a partnereink, annál magasabb lesz a jutalékból származó bevételünk.A partnereink képzése megtérülInvesztáljunk a partnereink, kereskedőink képzésébe, adjunk nekik lehetőséget a digitalizációra, piacbővítésre, magasabb szolgáltatási színvonal biztosítására. Megéri, mert minél többet lesznek képesek eladni a partnereink, annál magasabb lesz a jutalékból származó bevételünk.

Actionable tippek piacterek számára

A partnereink képzése megtérül

Invesztáljunk a partnereink, kereskedőink képzésébe, adjunk nekik lehetőséget a digitalizációra, piacbővítésre, magasabb szolgáltatási színvonal biztosítására. Megéri, minél többet lesznek képesek eladni a partnereink, annál magasabb lesz a jutalék.

Lokális mikrovállalkozások integrációja

Keressünk olyan szűk lokációban működő potenciális partnereket is, akiknek nincs lehetőségük földrajzilag terjeszkedni – pl. helyi kistermelők, kézművesek.

A partnereink számára hasznos funkciók fejlesztése

Ismerjük meg alaposan a partnereink nehézségeit és találjunk rá módot, hogy segítsük őket. Pl. gyorsított, vagy azonnali kifizetéssel, gazdaságosabb logisztikai és tranzakciós szolgáltatásokkal.

Az expatok és turisták célzása

A helyben élő külföldi expatok és a turisták egy “low-hanging” célcsoport a piacterünk számára. A közlekedéstől a bevásárláson át az orvosi konzultációig minden fontos élethelyzetre kínálhatunk megoldást egy applikációban. Válogatott és értékelésekkel teli, megbízható hazai partnereink szolgáltatását közvetítve, akik saját felületeiken, kevésbé lennének képesek kiszolgálni őket.

AI által támogatott ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálati folyamatok javításához integráljunk a külföldi vásárlók és partnereink között gépi szövegértést (NLP) és instant fordítást.

Inpiráció a fejlődő országok piacairól

Ne csak nálunk fejlettebb piacokról merítsük ötleteket, érdemes a fejlődő régiókban is nézelődni, Dél-Kelet-Ázsia és Kína hatalmas belső piacain számos nagyszerű digitális piactér működik, akik nem jutottak el (még) Európába.